Erdélyi Viktor pszichológus, Ágacska Alapítvány

 

Ha eljutottak az örökbefogadó szülők az elhatározásig, hogy újszülött korban megmondják a gyermek számára, azt, hogy örökbefogadták, akkor jön a következő lépés: Mit és hogyan kommunikáljanak felé? Elméletben nagyon könnyű olyan tanácsot adni, hogy mindig a gyermek korának és értelmi fejlődésének megfelelően beszéljünk vele a témáról, ez azonban nem ad valódi kapaszkodókat az örökbefogadás megfelelő kezeléséhez. A kommunikáció megkezdése érdekében, az Ágacska Alapítvány munkatársainak tapasztalata az, hogy érdemes egy kezdő, „bevezető” mondatot kitalálni.

 

A bevezető mondat

Fontos, hogy ez a mondat pozitív jelentésű legyen, a hangsúlyt pedig arra célszerű helyezni, hogy az örökbefogadás révén váltunk boldog családdá. Az alábbi és ehhez hasonló mondatok jól közvetítik ezt az üzenetet: „Olyan jó, hogy örökbefogadtunk téged!”, vagy „Örökbefogadtunk, te egy ajándék vagy nekünk.”, vagy „Örökbefogadtunk és örökre szeretni fogunk” stb. A legjobb, ha a szülők maguk találják ki azt a mondatot, hogy mit jelent számukra az örökbefogadás. Ha egy ilyen mondatot hall a gyermek, és ez összekapcsolódik a szülők boldogságával, sugárzó arcával, akkor alapvetően az örökbefogadás a szó a gyermek számára pozitív tartalmakkal töltődik fel. Idővel természetesen megérti, hogy az örökbefogadásnak vannak nehézségei, veszteségei is és ezzel is érdemes a későbbiekben foglalkozni. Fontos, hogy a kezdeti időszakban egyértelműen fogalmazzunk, tehát mindenképpen hangozzon el a szülők szájából az örökbefogadás szó is. Az olyan mondatokat, mint „Hazahoztunk a kórházból, és egy család lettünk.” is mindenképpen ki kell egészíteni az örökbefogadás szóval, hiszen így válik a gyermek számára egyértelművé a családba kerülésének módja.

 

Milyen eszközökkel segíthető az örökbefogadás kommunikációja?

A „megmondásnak” további fontos eszköze annak a történetnek elmesélése, ahogyan a gyermek a családba került. A gyermek számára az örökbefogadás története a születésével kezdődik, ezért nem célszerű a saját meséjét a szülők vérszerinti gyermek hiánya miatt érzett veszteségével fájdalmával kezdeni. Ha a történet az örökbefogadók nehézségeivel kezdődik, a gyermek úgy érzi, hogy az örökbefogadás egy szomorú történet, és neki kell pótolnia a szülők meg nem született gyermekét.

A gyermekkel való első találkozás és utána a barátkozás általában egy izgalmas rendkívül mély érzésekkel telített időszak. Ezt az érzelmekkel fűtött történetet érdemes úgy elmesélni, mint egy kalandot a gyermek számára. A meséből nyugodtan ki lehet emelni, hogy mennyire szerettek volna már gyermeket az örökbefogadó szülők. Illetve azt is, hogy milyen érzések, gondoltok fogalmazódtak meg akkor, amikor először megfogalmazódott bennük, hogy ezt a csöppséget örökbe szeretnék fogadni. A gyermekek ezt nagyon szívesen fogják hallgatni, hiszen így ők maguk a mese szereplői és érzik belőle, hogy szüleik számára mennyire fontosak. A történetet ki lehet egészíteni fényképekkel, amik a kezdeti időszakban készültek.

 

Ezen kívül számos kifejezetten örökbefogadás témájú mese áll a szülők rendelkezésre. A könyvek mesélésénél mindig egy mondattal fontos tisztázni, hogy „Mi is így fogadtunk örökbe téged.”, mert a gyermek egyébként nem biztos, hogy magára vonatkoztatja a történetet. A kezdeti időszakban tehát az örökbefogadó szülők feladata az örökbefogadás témájának aktív kezdeményezése a korábban felsorolt eszközökkel. Ez tudatos odafigyelést igényel, hiszen rengeteg egyéb teendő akad egy újszülött gondozása során. Természetesen nem kell a nap 24 órájában a téma kezeléssel foglalkozni, de heti egyszer-kétszer érdemes időt szánni az örökbefogadásról való beszélgetésre. A korábban részletezett módszereket mindaddig érdemes nagyon tudatosan használni, amíg a gyermek először kérdez, vagy felhozza saját örökbefogadásának történetét. Innentől kezdve már az örökbefogadás nem egyoldalú elmondássá, hanem kétoldalú interakcióvá válik, ahol a gyermek is kezdeményezheti a témáról való beszélgetést.

 

Ha a kommunikáció elakad

Vannak esetek, amikor az örökbefogadás kommunikációja elakad a kezdeti időszakban. Számos esetben ez azért van, mert a szülők nem, vagy a szükségesnél ritkábban kezdeményezik az örökbefogadásról való beszélgetést, nem akarják erőltetni a témát. Előfordul, hogy a szülők számára nehézséget okoz az örökbefogadás kommunikációja. Tudják, hogy mindenképpen el kell mondani a gyermeknek, hogy örökbefogadott, hiszen ők sem szeretnék, ha egy titok nehezülne kettejük kapcsolatára. Mégis szoronganak, amikor az örökbefogadásról kell beszélniük, ezért gyorsan „túlesnek az elmondáson” és többet nem hozzák fel a témát. A gyermekek nagyon érzékenyek anyjuk és apjuk érzelmi állapotára, így megérzik, hogy a szülők nem szívesen beszélnek az örökbefogadásról, ezért nem fordulnak hozzájuk a továbbiakban felmerülő kérdéseikkel. Ezekben az esetekben, bár kívülről úgy tűnhet, hogy a gyermek nem érdeklődik a téma iránt, az a tapasztalatunk, hogy magukban ők is sokat gondolkodnak az örökbefogadásukról.

 

Összességében tehát elmondható, hogy nemcsak az a fontos, hogy mit mond a szülő az örökbefogadásról, hanem az is, hogy a szülők hogyan éreznek az örökbefogadással kapcsolatban. Érdemes tehát az örökbefogadó szülőknek mindig megvizsgálniuk saját érzéseiket a témával, ill. annak kezelésével kapcsolatban. Amennyiben valakinek nehézségei vannak e téren, akkor mindenképpen érdemes ezzel foglalkozni a gyermek érdekében. Sokszor már az is sokat tud segíteni, ha a szülők örökbefogadói közösségekbe járnak, ahol megtapasztalhatják, hogy erről a témáról hogyan lehet természetesen beszélni. Természetesen az Ágacska Alapítványnál az örökbefogadói közösségeken túl szakmai segítséget is tudunk nyújtani, az örökbefogadás témájának kezelésében.

 

Mesék az örökbefogadásról:

Keiko Kasza (2016): Csokó anyukája. Találkozás Személyközpontú Alapítvány, Budapest.

Marie-Claude Monchaux (2010): Nekem két születésnapom van. Móra Könyvkiadó, Budapest.

Paulon Viktória (2017): Kisrigók: három gyerek hazatalál. Pozsonyi Pagony Kft, Budapest.

Ungvári Bélyácz Betti (2010): Égből pottyant boldogság. Magánkiadás, Pécs.

Ungvári Bélyácz Betti (2011): Tündérkerti mese. Magánkiadás, Pécs.

Ungvári Bélyácz Betti (2014): Tündérkerti kalandok. Magánkiadás, Pécs.

Ungvári Bélyácz Betti (2015): Amikor megszülettem- Az én gólyamesém. Magánkiadás, Pécs.

 

 

 

Hivatkozások

Bogár, Zs. (2011): Az örökbefogadás lélektana. Ágacska Alapítvány, Budapest.

Gretchen Miller Wrobel PhD, Julie K. Kohler PhD, Harold D. Grotevant PhD & Ruth G. McRoy PhD (2003) The Family Adoption Communication (FAC) Model, Adoption Quarterly, 7:2, 53-84, DOI: 10.1300/J145v07n02_04

Joyce Maguire Pavao (2012): Az örökbefogadás háromszöge, Mózeskosár Egyesület, Budapest.

Mészáros Krisztina, Molnár Gabriella, Rózsahegyi Nóra (2012): Beszéljünk róla?! Ágacska Alapítvány, Budapest.

Mészáros, K. (2006). Sikerek és buktatók az örökbefogadásban. Család Gyermek Ifjúság , 1 21-27.

Mészáros, K. (2006). Sikerek és buktatók az örökbefogadásban. Család Gyermek Ifjúság , 1 21-27.