Mindenki számára nehéz pillanat. Mégsem érdemes “a majd csak túl leszünk rajta” taktikáját választani. Valószínűleg egyszeri és megismételhetetlen lesz a találkozás, jó ha fel tudunk készülni rá: beleérezni a szülőanya helyzetébe, s átgondolni, mi mindenre vagyunk kíváncsiak az újszülött múltjával és az anya helyzetével kapcsolatban.
Miközben őt faggatjuk, nagyon fontos magunkról, a mi családunkról és a mi terveinkről is beszélni.

 

A vérszerinti szülőtől érdemes megkérdezni:

– hogyan zajlott a terhesség és a szülés
– van-e örökletes betegségség a családjukban
– mi az, amit elmondana a szülőapáról
– vannak-e a kisbabának testvérei
S ha a helyzet, a hangulat megengedi, érdeklődhetünk a munkájáról (tanulmányairól), életmódjáról, időtöltéseiről.

 

Minél többet megtudunk róla és a környezetéről, annál több mindent fogunk tudni mesélni majd később kérdezősködő gyermekünknek.
Érdemes – a találkozás után – jegyzeteket készíteni, hogy az idő múltával ne felejtsük el a szerzett információkat és benyomásokat.